8. fejezet

Sziasztok! Mindenkinek Áldott Békés Karácsonyt és Boldog Új Évet Kívánok!!!
Friss először január vagy február fele lesz. Tölcsétek el minden jóval az ünnepeket. Remélem tetszik majd a feji. Légyszi írjatok komikat!!!

( Melanie szemszöge)



Ez a nyár volt az egyik legszebb nagyon jó, hogy az egész család együtt lehetett. Natalieval vissza is mentünk Olaszországba. A szüleink mostantól együtt dolgoznak. Ősszel ez már meg is valósult. A nagyik is örültek a híreknek. És most készülünk a karácsonyra. Holnap díszítjük a fát. Most Londonban vagyunk Elizabeth nagyinál. Holnap jön Tina nagyi is már nagyon várjuk.


- Meli nézd, esik a hó- kiálltott Natalie.


- De jó fehér karácsonyunk lesz- mondtam.


- Régen nem volt fehér karácsony.


- Lányok gyertek ebédelni – szólt anya.


- Megyünk.


- Mi a tervetek mára lányok?- kérdezte apa.


- Elmegyünk sétálni- válaszoltam.


- Rendben.


- Ha megjöttetek segítetek nekem sütni?- kérdezte a nagyi.


- Persze - válaszoltuk.


- Milyen sütit sütünk?- kérdeztem.


- Mindenfélét.


Ebéd után tehát elmentünk Natalieval sétálni. Egyre jobban esett a hó. Sokat beszélgettünk még jobban megismertük egymást. És persze ki nem hagyhattuk a hógolyózást. Amikor vissza értünk a nagyit is egy kicsit jobban megismertem, miközben készítettük a finomabbnál finomabb sütiket. Lassan este lett. Mindenki hamar elaludt.


(Natalie szemszöge)


Másnap kora délelőtt érkezett Tina nagyi. Meglepődtünk ugyanis az unokatestvéreink és az anyukájuk, vagyis apa testvére is jött.


- Sziasztok,- köszönt mindenki.


Én még nem ismerem őket, mert az esküvőn csak 5-en voltunk. A lányok eléggé hasonlítanak az anyukájukra, az apukájukat nem ismerhetem meg, mert meghalt egy autó balesetben pár éve. Az anyukájuknak csak úgy, mint a lányoknak hosszú szőke haja van. Nem csak ők jöttek, hanem a kisebbik lány barátja is. Bementünk a nappaliba és ott leültünk. Bemutatkoztunk és elkezdtek beszélgetni anyáék Evaval ugyanis így hívják apa nővérét. Mi 5-en felmentünk az emeletre és megmutattuk a szobájukat a kisebb lány Gloria kezdett el velem először beszélgetni a többiek Naomi és Chris Melanieval, majd velem is.


- Jó, hogy végre megismerhetlek- mondta Gloria.


- Én is örülök.


- Mi is szerettünk volna már megismerni- mondta Naomi.


- Hé, nincs kedvetek eljönni, szánkózni kicsit később?- kérdezte Meli.


- De persze – válaszolta Chris.


- Akkor ebéd után?- kérdeztem.


- Rendben- mindenki helyeselt.


Gloria kicsit közelebb áll hozzánk ő is 16 éves, mint mi valahogy legalábbis én jobban tudok vele beszélgetni. A nővére Naomi 18 Chris pedig 17 éves. Naomi többet beszélget Melivel. Chris mindenkivel egyformán, de persze ő inkább kettesben szeret lenni Gloriaval.


Nagyon jó volt a szánkózás nagyokat nevettünk, olyanok voltunk, mint a gyerekek és szerintem mindenki nevében mondhatom, hogy úgy is viselkedtünk. Voltak nagy esések is, de nem történt semmi baj.


- Csajok nem szánkóztam ilyen jót már régen- mondta Chris.


- Az biztos én sem- mondta Naomi.


Hazafele egy kisebb hó csata is volt. Jó volt újra gyereknek lenni és megérteni a tél örömeit. Mikor haza mentünk feldíszítettük a karácsonyfát. Este miután mindenki megfürdött megnéztünk egy vígjátékot és mentünk lefeküdni. A nagyinak elég nagy háza van, ugyanis a földszinten van a nappali, a konyha, neki és anyának egy szoba, meg Tina nagyinak is. Fent pedig még 3 szoba plusz fent fürdőszoba zuhanyzóval és lent is egy fürdő káddal. Nagyon jó, hogy együtt karácsonyozik a család. Melivel holnap elmegyünk még ajándékot venni, mert nem számítottunk arra, hogy az unokatestvéreink is jönnek. Csak a nagyit vártuk.


( Másnap, vásárlás közben)


- Tegnap este nagyon különöset álmodtam- mielőtt folytattam volna Meli a szavamba vágott.


- Te is, mert én is- mondta.


- Te mit álmodtál?- kérdezte tőlem.


- Egy ismeretlen házban voltunk nagyon esett a hó ott voltak az unokatestvéreink is meg Chris. És volt még ott 4 alak, de nem láttam az arcukat és, amikor bejöttek a házba egyszerre nagyon hideg lett, de utána egyre langyosabb lett. Utána minden sötét volt és felébredtem.


- Én is ezt álmodtam, ez nagyon különös.


Lassan a pénztárhoz értünk, addig abba hagytuk a beszélgetést.


- Figyelj, ez lehet, hogy butaságnak hangzik, de ez nem véletlen és jelenthet jót is meg rosszat is. Bár nem hiszek az álmokba, de ez érdekes- mondta Meli.


- Szerinted beszéljünk Elizabeth nagyival ő otthon van az ilyen dolgokban- kérdeztem.


- Igen, de másnak még ne mondjunk semmit.


Bólintottam.


(otthon)


- Nagyi szeretnénk beszélni veled- mondtam.


- Rendben- betessékelt minket a szobájába és mi rögtön elmondtuk az álmunkat.


- Igazatok van ez nagyon érdekes- mondta.


- És tudod, hogy mi lehet ez- kérdeztem.


- Igen, amikor megkapjátok, az ajándékot megértitek majd. A medálotokat, amit Tina nagyitól és tőlem kaptatok születésetekkor varázs medál, ami eddig is megvédett és összeköt titeket és még meg is fog. Csak nyugodjatok meg, különleges ereje van és megvédi a viselőjét.